Találd meg a számodra legjobb fogkrémet!
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fogkrémek tesztjében nem vett részt, azonban külföldi partnerszervezeteink – mint a cseh dTest – igen, ezért úgy döntöttünk, hogy az eredményeket ingyenesen közzétesszük. 11 db nálunk is elérhető fogkrémről közlünk adatokat.
Tesztünkben 11 fogkrém szerepel, minden termékadatlapon részletes laboreredményekkel. A laboratóriumban elvégzett tesztek célja a fogkrém által nyújtott védelem és ápolás eredményességének meghatározása volt. Ezen kívül önkéntesek segítségével történt a fogkrémek kozmetikai tulajdonságainak (megjelenés, íz, állag stb.) értékelése. Az összpontszám 10%-át pedig a környezeti tulajdonságok adják, mely egyrészt a csomagolás és a tubus anyagát jelenti, valamint az összetevők egészségre való hatásának értékelését.
A tesztelt termékek átlagára 350 és 1800 Ft között mozog.
Örök tanulságnak mutatkozik, hogy nem javasolt csak ár alapján választani, mert a legjobban teljesítő termékek között is találunk olcsókat és drágákat. Ugyanez elmondható a lista végéről is. Akármennyit is szánunk tehát vásárlásra, mindenképpen érdemes utánajárnunk, hogy az egyes termékeknek melyek az erősségei és melyek a gyengeségei. Ebben segítenek a terméktesztek.
Legyél Szupertag, hogy hozzáférést kapj a több mint 3200 termék és szolgáltatás objektív értékeléséhez.
Ezeket a szempontokat vizsgáltuk. A tesztkritériumok melletti százalékos érték a kritérium súlyát jelenti az összpontszám kialakításában.
A laboratóriumban elvégzett tesztek célja a fogkrém által nyújtott védelem és ápolás meghatározása volt.
Fluoridtartalom mérésekor a teljes és hasznosuló mennyiségre is kíváncsiak voltunk. A teljes fluoridtartalmat a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson vagy a tubuson. A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai rendelet szerint a felnőtteknek szánt fogkrémek megengedett legmagasabb tartalma 0,15%, azaz 1500 ppm. A hasznosuló fluorid arányát az európai rendelet nem korlátozza. Ez a fluoridvegyületeknek az a része, amely vízben vagy savban oldódik, így a fogak tisztításakor közvetlen hatást gyakorol a zománcra. A fluorid felhasználható mennyiségére vonatkozó adatokból következtethetünk a fluorid potenciális hatékonyságára a fogszuvasodás megelőzésében.
A zománcra ható csiszoló hatást – relatív dentin abráziós érték (RDA)- a nemzetközileg érvényes ISO 11609 módszerrel vizsgáltuk. A mérés során emberi fogakból vett mintákat enyhe radioaktív sugárzásnak tették ki a szakértők, majd fogkefével és fogkrémmel megmosták őket egy, a száj környezetét szimuláló folyadékot tartalmazó tartályban, végül pedig megmérték a folyadék sugárzástartalmát. A leolvasás azt mutatta meg, hogy a fogkrém koptató hatása hány részecskét szabadított fel, azaz a fogkrém mennyire koptatta a zománcot. Minél alacsonyabb a laboratóriumban mért érték, annál kíméletesebb a paszta a zománc és a dentin számára.
Elszíneződés eltávolításának képességét a laboratóriumban szarvasmarhák fogain tesztelték az ISO 11609 szabvány alapján. A fogakat húslevesből, teából, kávéból, nyálból, vas-kloridból és pigmentbaktériumokból álló speciális oldatba helyezték, míg el nem színeződtek (az oldatot naponta cserélték, a fogakat öblítették). Ezután spektrofotométerrel mérték az elszínezett fogak árnyalatát. Majd a fogakat négy és fél percig mosták egy olyan speciális mechanikus eszközzel, amelybe fogkrémes fogkefét rögzítettek. Végül ismét spektrofotométerrel mértek. A kezdeti és a végső árnyalat összehasonlításával láthatjuk a fogkrém elszíneződést eltávolító hatékonyságát.
Önkéntesek segítettek nekünk a fogkrémek kozmetikai tulajdonságainak (megjelenés, íz, állag stb.) értékelésében. A vizsgálatban 19 és 59 év közötti férfiak és nők vettek részt. A tesztelést otthon végezték, ahol a mintákat jelöletlen fehér csomagolásban szállították, hogy elkerüljék a márka felismerhetőségét. A tesztelők egy héten keresztül használtak egy-egy mintát – ezt követően egy kérdőívet töltöttek ki, hogy értékeljék a paszta egyes tulajdonságait. Minden mintát legalább 30 önkéntes értékelt.
A csomagolás és a tubus anyaga is beleszámított az értékelésbe – pontokat adtunk az anyagtípus és a lehetséges újrahasznosítás megjelöléséért. A tubusban, kiegészítő csomagolás (pl. doboz) nélkül árult paszták jobb eredményt értek el. Azt is vizsgáltuk, hogy a tubusból a fogkrém hány százalékát lehetett kipréselni. Az összetétel vizsgálata során az INCI listán felsorolt anyagokra is figyeltünk. A környezeti hatások értékeléséhez az összes összetevőt pontoztuk toxicitás, lebonthatóság, a szervezetben való felhalmozódásra való hajlam (bioakkumuláció) és hormonrendszerre való hatás szempontjából, és általános veszélyességi pontszámot adtunk nekik.
A következő forrásokat használtuk:
Azt ellenőriztük, hogy a gyártó a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai rendeletben előírt összes kötelező információt feltünteti-e a terméken/csomagoláson.
Forrás: dtest.cz
Labortesztjeink során számtalan mérést és vizsgálatot elvégzünk. A vizsgált kritériumok pontszámokat kapnak, 0-tól 5-ig tartó skála alapján értékelünk. Minden esetben igaz, hogy 0 a legrosszabb és 5 a legjobb érték.
A vizsgálati paramétereket rendszerezzük, a legfontosabb jellemzőket pedig súlyozzuk, így képzünk egy százalékos értéket, ami végül a termék tesztben elért eredményét mutatja a maximálisan elérhető 100%-hoz képest.
Bizonyos kiemelt kritériumoknál egyéb korlátozásokat is alkalmazunk, amennyiben az elvártnál (küszöb) rosszabb eredményt ér el a vizsgált szempont, az összeredmény sem mehet meghatározott érték fölé. Ebben az esetben a végső százalékos érték nem felel meg a kritériumok súlyozott átlagának. Az értékelést segíti az alábbi táblázat:
A fogkrémekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat külön cikkben gyűjtöttük össze. Ha érdekel, mi a helyzet a flouriddal és egyéb összetevőkkel, miket érdemes végiggondolni vásárlás előtt, kattints ide: Milyen fogkrémet válasszak?
