A “batch” főzés – vagyis főzzünk előre
A “batch” főzés célja tulajdonképpen annyi, hogy leegyszerűsítsük a főzési rutinunkat a hétköznapokban. Hogy a mindennapokban a reggeli, az ebéd és a vacsora elkészítése tényleg csak pár percet vegyen igénybe, hogy aztán maradjon időnk és energiánk mással is foglalkozni. Tulajdonképpen ez annyit jelent, hogy amikor akad pár szabad óránk (jellemzően ez a hétvégén valósítható meg) előre elkészítjük a heti vagy akár több heti (na jó ez már haladó szint) menühöz szükséges alapanyagokat.
Darabolunk, szeletelünk, párolunk, főzünk, gyúrunk…és a végén mindent jól betárolunk a hűtőnkbe (ha csak egy-két napot kell várakoznia) vagy lefagyasztunk (ha több nap múlva tervezzük felhasználni).
Fontos, hogy ezt meg kell előzze a heti menü alapos megtervezése és az alapanyagok beszerzése. Ugyan így egyszerre többet költünk, hiszen előre vásároltunk egy adott időszakra, viszont a tervezéssel és átgondoltsággal csökkentjük a felesleges vásárlást és a hulladék keletkezését.
Miért érdemes kipróbálni ezt a módszert?
Ez a módszer csökkenti a pazarlást, pénzt, időt és energiát spórolhatunk vele.
Aki pedig kifejezetten nem szeret a konyhában időt tölteni, ezzel még akár kedvet is kap a főzéshez. Igaz, hogy egyszer jó alaposan elő kell készülni az alapanyagokkal, utána viszont szinte játék lesz összedobni az ebédet, és nem változik minden nap csatatérré a konyhánk. Az előkészületekhez szükséges pár órát pedig tölthetjük kellemesen akár egy jó kis podcastot hallgatva, vagy kedvenc sorozatunkkal a háttérben.
Tippek:
- Nem minden étel tűri ugyanolyan jól a fagyasztást majd az újramelegítést. Érdemes csak olyan készételeket lefagyasztani, amelyek gusztusosak és finomak maradnak felolvasztás után is. Ilyenek például: pite félék, pörkölt, lasagne, levesek, szószós tészta ételek.
- Fontos: egyszer már lefagyasztott majd felengedett ételt többet ne fagyasszunk újra! Ha marad belőle, együk meg másnap, vagy átalakítva használjuk fel egy következő fogáshoz: pl. pörkölt maradékból hortobágyi palacsinta.
- Légmentesen záródó dobozokba vagy mélyhűtő zacskóba csomagoljuk a fagyasztandó ételt. Tehetünk egy réteg sütőpapírt takaró rétegként az ételre, ez segít, hogy ne keletkezzenek jégkristályok az étel felszínén, amik aztán megváltoztathatják az étel színét, állagát vagy akár ízét is kiolvasztás után.
- A nyers tészták remekül fagyaszthatóak, és kiolvasztás után tudjuk alakítani, akár tölteni és friss ropogós kenyeret, pizzát vagy süteményt sütni belőlük. Akár egy lépéssel tovább is mehetünk például a kekszek esetében: készre is formázhatjuk és a kis formákat előbb egy tálcán a fagyasztóba tesszük majd, ha megfagytak, átrakjuk őket egy zacskóba és így vissza a mélyhűtőbe. Ezek után, ha megkívánjuk, tényleg csak elő kell venni, felsorakoztatni egy tepsibe és be a sütőbe. Itt is érdemes alkalmazni a sütőpapírral elválasztás trükkjét, hogy ne keletkezzenek a felszínükön jégkristályok.
- Érdemes minden lefagyasztott ételt felcímkézni. Amikor berakjuk még tudjuk, mi van a dobozban, viszont a tizedik, huszadik csomag után már nem fogunk rá emlékzeni. Ez ugyan egy plusz macera, de hálásak leszünk érte magunknak, amikor később keresgélünk a mélyhűtőnkben. Ami még hasznos lehet, hogy amikor újabb ételt rakunk be, a régebbieket előre pakoljuk. Így megelőzhetjük, hogy megfeledkezzünk a korábban lefagyasztott ételekről, mert ugyan sokáig eltarthatjuk őket fagyasztva, de nem örökre.
- Az ételek kiolvasztásának legjobb módja, ha előtte egy napig (vagy ameddig teljesen ki nem olvad) a hűtőnkben olvasztjuk. Szobahőmérsékleten nem ajánlott olvasztani, mert ez a baktériumoknak is ideális körülményeket biztosít. Ha mikróban olvasztunk, használjunk olyan edényt, amely biztosan alkalmas erre és mindenképpen az olvasztási funkcióval, hogy valóban kiolvasszuk az ételt, ne pedig főzzük.
- Használjuk a szeletelő/aprító gépünket is. Ha nem csak egy hagymát szeletelünk, már érdemes elővenni és vállalni a takarításával járó macerát. Lefagyaszthatunk szeletelt hagymát, reszelt sajtot stb. későbbi felhasználásra.
- A különböző szószok, alaplevek nagyon jól fagyaszthatóak. Ha van egy kis maradék, tegyük lezárható tasakokba és fagyasszuk le. Kisebb adagokat is készíthetünk például jégkocka tárolóba adagolva – ilyenek a csípős szószok, amiből később csak keveset szeretnénk felhasználni ízesítésre, vagy maradék alapléből készíthetünk így egy-egy kockányi adagot, kiváltva ezzel a leveskocka alkalmazását. Folyadékok fagyasztásánál arra figyeljünk, hogy ne töltsük tele a tároló edényt vagy zacskót, mert fagyás közben nő a térfogatuk.
- Ne töltsük túl a mélyhűtőnket. Biztosítsunk egy kis helyet, hogy a levegő megfelelőképpen tudjon áramlani és hatékonyan tudjon működni a készülékünk. Forró ételt pedig semmiképp se rakjunk bele, várjuk meg, hogy előbb szobahőmérsékletűre hűljön.
Mit fagyasszunk?
Rizs, tészta: ugyan fagyaszthatóak, mégsem javasoljuk, ha nem muszáj. A fagyasztás megváltoztathatja az ízüket, ezért ezeket inkább frissen javasolt elkészíteni. Szerencsére a rizs és a tészta elkészítése frissen sem túl időigényes, ezért nem veszítünk sok időt, ha nem készítjük el előre. A kész tésztaételek, mint például a lasagne viszont nyugodtan fagyaszthatóak, és kiolvasztva, felmelegítve is ízletesek lesznek.
Párolt zöldségek: nyugodtan fagyaszthatjuk őket. Ez egy jó módszer az ételhulladék mennyiségének csökkentésére. Mennyivel jobb a megmaradt párolt zöldség lefagyasztása egy következő étkezéshez ahelyett, hogy berakjuk a hűtőbe, majd megfeledkezünk róla és pár nap múlva, amikor rátalálunk, kidobjuk. Pároltan is nyugodtan fagyasztható zöldségek például: kukorica, bab, brokkoli, sárgarépa, karfiol, spárga. Fagyasztás előtt pároljuk vagy gőzöljük őket (jobb, mint bő vízben megfőzni), így kisebb az esélye, hogy túlfőzzük. Ezt követően itassuk fel a felesleges nedvességet egy papírtörlő segítségével, hagyjuk őket lehűlni szobahőmérsékletűre, majd pakoljuk mélyhűtő zacskóba, préseljük ki a felesleges levegő és mehetnek a fagyasztóba.
Nyers zöldségek: nem minden zöldség jól fagyasztható. Különösen azok nem, amelyeknek magas a nedvesség tartalmuk, mint például az uborka, retek, paprika, saláta.
Gyümölcsök: a legtöbb gyümölcs jól tűri a fagyasztást, pl. a bogyós gyümölcsök, banán, narancs, csonthéjasok, mangó, kivi, stb. Javasolt a később tervezett felhasználásnak megfelelően előkészíteni a gyümölcsöt és úgy helyezni a fagyasztóba: mindenképpen mossuk meg, szárítsuk fel róla a felesleges nedvességet, és ha kell, hámozzuk, daraboljuk. Ha van rá elegendő helyünk a fagyasztóban, először egy tálcán tegyük be megfagyni, hogy ne fagyjanak össze a darabkák, majd utána rakjuk őket egy zacskóba további tárolásra. Ne felejtsük el ráírni a dátumot, amikor a fagyasztóba helyeztük.
Ha már gyümölcs: megmaradt gyümölcsből és egy kis joghurtból, ami már a lejárati dátumához közelít készítsünk egy jó kis turmixot, fagyasszuk le és kész is a finom és egészséges desszert a gyerekeknek (és nekünk!).
Hol lesz a legjobb helye a mélyhűtőnknek?
Mindenképpen olyan helyet keressünk neki, ahol nem jelentős a hőmérséklet ingadozás, annak érdekében, hogy az energiafelhasználását a lehető legoptimálisabb szinten tudjuk tartani. Fontos, hogy a belső hőmérséklet stabil legyen, ezért ezt ellenőrizzük is rendszeresen egy erre alkalmas hőmérő segítségével.
Hűtők, fagyasztók tesztünkben annak is utána tudsz nézni, melyek azok a típusok, amelyeknek erősségük a stabil belső hőmérséklet, ha a külső hőmérséklet jelentősen ingadozik is.
Képek: Unsplash.com