VÉLEMÉNYEK HELYETT TÉNYEK

10+1 kérdés és válasz a szárítógépekről

Miért gazdaságosabbak a hőszivattyús szárítók? Megéri A+++- energiaosztályú készüléket venni? Elhagyható az öblítő, ha szárítógépet használok? Mi köze a teniszlabdának a pehelykabát szárításhoz? Néhány gyakori kérdésre megkerestük a választ.

Mi a hőszivattyús szárítógépek előnye?

A modern hőszivattyús szárítóknál a felforrósodott levegő átáramlik a ruhán, és felveszi a nedvességet. A meleg levegő a hőszivattyúban „kiszárad”, és a felszabaduló energiától újra felmelegszik. Így használja fel a hőszivattyú a távozó hő egy részét a következő szárításra.

A hőszivattyú nélküli csak kondenzációs szárítóban egy hőcserélő hűti le a nedves, forró levegőt. A hűtéshez a készülék a helység levegőjét használja, a feleslegessé vált meleg levegő gyakorlatilag kárba vész, és még a helyiség levegőjét is fűti.

Előnye: A hőszivattyús szárítók kevesebb mint feleannyi vagy akár harmadannyi energiát fogyasztanak, mint a csak kondenzációs társaik. Ráadásul kevésbé meleg levegőt használnak, így kímélik a ruhát.  A Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztjében szereplő hőszivattyús gépeknek legalább A+ az energetikai besorolásuk,  de ezek között is jelentős eltérés van, hogy melyik milyen jól szárít, vagy milyen könnyen kezelhető.

Hátránya: A hőszivattyús szárítók általában drágábbak, valamint környezetszennyező hűtőanyagot tartalmaznak. A leselejtezett berendezéseket ezért feltétlenül hulladékudvarba kell vinni. Legjobb, ha a kereskedő rögtön az új szárító kiszállításkor elszállítja a régit. Ezt az igényünket érdemes előre jelezni.

A++, A+++ – mit jelent a berendezésen található energia címke?

Az A+++ jelzésű ruhaszárítók fogyasztják a legkevesebb energiát, kb. negyedével kevesebbet, mint az A++ modellek. Az A++ jelzésű készülékek általában olcsóbbak, de több áramot fogyasztanak, 10 éves használattal számolva nem drágábbak, mint a legmagasabb energiaosztályú társaik.

Ökológiai szempontból más a helyzet: szakemberek számításai szerint: ha egy éven keresztül például Németországban mindenki A+++-modellt vásárolna A++-szárító helyett, az éves megtakarítás bőven meghaladná a 16 Gigawatt óra áramot, ami egy 10.000 fős kisváros éves energiafelhasználása. Tehát klímánk védelméért megéri ez a többletkiadás!

Nem a teregetés a legolcsóbb szárítási mód?

Mivel a szárítógép előállítása és használata jelentős energiát és nyersanyagot igényel, javasoljuk, gondold meg alaposan, hogy valóban szükséges-e terhelned a környezetet és a pénztárcádat egy újabb háztartási géppel.

Amennyiben nagy a lakásod, heti 1-2 mosásnál nincs több, vagy akár télen is van lehetőség erkélyen, pincében, padláson szárítani, de legalább részben megszárítani a ruhát, akkor javasoljuk, hogy ne vágj bele vásárlásba.

Szárítógép beszerzése leginkább ott indokolt, ahol kicsi a lakás, heti 3-5 mosás simán összejön, nincs külön padlás, vagy erkély a teregetésre, esetleg könnyen penészednek a falak. Ugyanis a sok száradó ruha hűti a szoba levegőjét, a magas páratartalom miatt pedig gyakrabban kell szellőztetni, hogy megelőzzük a penészedést, vagyis hosszú távon a fűtésszámlánk jelentősen megugorhat.

Ilyen esetben egy szárítógéppel összességében akár kevesebb is lehet az energiafogyasztásunk. A penészedés pedig nem csak csúnya, de ártalmas is az egészségre.

Olvasd el a penész kezeléséről szóló tippjeinket.

Száríthatom a ruháimat télen is a friss levegőn?

Igen, akár mínuszokban is! A nedvesség először megfagy a ruhákban, s csak ezután alakul gőzzé. A fagyos időben történő szárítás hátránya, hogy a fagyás miatt a ruha merevebb lesz. Szabadban a legjobb száraz szeles időben teregetni.

Ha szárító van a tárolónkban, könnyebben megjelenhet a penész?

A hőszivattyús gépeknél a levegőbe kerülő nedvesség aránya minimális, de a csak kondenzációs szárítók jelentősen növelhetik a helyiség levegőjének páratartalmát. Ezért ha ilyen gépet veszünk, amennyiben lehet, tegyük olyan helyiségbe, amelyiknek ablaka van, vagy jól szellőzik, hogy megelőzzük a penészedést.

Magas fordulatszámon centrifugázzunk!

Minél kevésbé nedves a textília, annál kevesebb energiára és időre van szüksége a szárítónak. Tesztünkben ugyanazzal  a módszerrel vizsgáltuk mindegyik készülék energiafogyasztását, így könnyen összehasonlíthatók az eredmények.

Hogyan szárítsak pehellyel töltött textíliát szárítóban?

A pehellyel töltött textíliákat (dzsekik, kabátok és párnák) mindig szárítóban szárítsuk, mert a tollak a szárítókötélen összetapadhatnak. Fontos, hogy a textíliáknak legyen elég mozgásterük a szárító dobjában, tehát ne pakoljuk tele! Tegyünk a gépbe 3-4 teniszlabdát, ugyanis a pelyhek könnyűek, és maguktól nem tudnak szétválni, a teniszlabdák mechanikusan eltávolítják őket, így nem csomósodnak össze.

Csak egyszer száríts!

Ha a ruha a szárítás után még mindig kissé merev, azt a ruhák közötti párás levegő okozhatja. Simítsd ki a ruhát, és úgy hagyd megszáradni, ahelyett, hogy újra visszatennéd a gépbe. Az agyonszárított ruhát sokkal nehezebb kivasalni, a dupla szárítás pedig jelentősen növeli az energiafogyasztást.

Valóban olyan sűrűn kell tisztítani a készülék szűrőjét?

Igen, akkor is, ha ez kicsit macerás, tisztítsd ki a szűrőket lehetőleg minden szárítás után.

Itt elolvashatod, hogyan kell karbantartani a szárítódat.

Felejtsd el az öblítőt!

Sokan nem csak az illat miatt használnak öblítőt, hanem azért (is), hogy a ruha puhább legyen.

A Tudatos Vásárlók Egyesületénél azt javasoljuk, hogy lehetőleg kerüld az öblítő használatát, mert a bennük lévő illatanyag és egyéb összetevők könnyen allergiás reakciókat válthatnak ki.

Ne terheld fölöslegesen a szervezetedet és az élővizet ezzel a kétes összetételű vegyszerrel.

Ha szárítóban szárítod a ruhákat, még egy ok, hogy megspórold az öblítőt. A szárítókötélen való szárítással szemben a szárítógépnek az a nagy előnye, hogy a dobban a ruha állandó mozgásban van, folyamatosan meleg levegő áramlik keresztül rajta.

A textília anyagától és feldolgozásától függ, hogy elegendő levegő jut-e a rostok közé, ahhoz, hogy végül puhává váljon. A kötélen ez az áramlás csak egy irányból történik, a szél irányától függően. A szárítóban viszont mindig másik irányból áramlik a levegő. A ruhák egymás közötti súrlódása is segíti, hogy lágyabb legyen a textília, ne olyan merev, mint a kötélen. Fontos tudni, hogy ez a hatás azonban nem minden anyagnál tapasztalható.

Nem veszélyes a hőszivattyús szárítók hűtőanyaga?

A hőszivattyú célja a kis energiafelhasználás, ehhez azonban hűtőfolyadék szükséges. Erre a célra sokszor tetrafluoretant (R134a) használnak, ami egy üvegházhatású gáz. Amíg ez nem kerül a levegőbe, addig nem okoz gondot. Egy a környezetre kevésbé káros hűtőanyag alternatíva a propán. Ezzel az anyaggal működő szárítók maximum 150 grammot tartalmaznak, ami olyan kevés, hogy ha ki is szivárog, akkor sem jön létre veszélyes gáz-levegő keverék.

Aki mégis biztosra szeretne menni a számokkal, annak figyelembe kell vennie a helyiség méretét. Szakértők minden 8 gramm propánra további 1 köbméter légteret javasolnak. Ez 150 gramm esetén 19 köbméteres helységet jelent, ami mintegy 2x3x3 méternek felel meg. A pontos adatokat megtalálhatod a készülék műszaki adatlapján.

 


FV-19 pályázat logo



Innovációs és Technológiai Minisztérium – a fogyasztók érdekében. Ez a tartalom az ITM FV-I-19-18-C jelű pályázata
keretében készült.

Köszönjük a közreműködést Bécsy Anettnek, a TVE önkéntesének!
Kép: pixabay.com, unsplash.com
Top