Találd meg a számodra legjobb szárítógépet!
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 13 márka 58 hazai boltokban és webshopokban megvásárolható szárítógépét tesztelte nemzetközi fogyasztóvédő szervezetekkel együttműködve, egységes módszertan alapján, laboratóriumban.
Hogyan válassz szárítógépet? Kondenzációs és/vagy hőszivattyús legyen? Mosógéppel egyben vagy külön? Mekkora legyen? Egyáltalán van-e értelme szárítógépet vásárolni? Ezeket a kérdéseket járjuk körül, hogy megkönnyítsük a helyzetedet, ha szárítógépvásárláson töröd a fejed.
Magyarországon csak mi tesztelünk ilyen sok készüléket laborban, a hétköznapi használatot modellezve. 7 fő tesztelési szempont volt:
Összesen 16 szempont szerint teszteltünk és 54 technikai paramétert mértünk meg és gyűjtöttünk össze a termékekről, melyek alapján össze tudod hasonlítani őket, illetve számos szűrési lehetőséget találsz a tesztünkben, hogy ki tudd választani a neked legjobbat!
A tesztelt termékek átlagára 125 000 és 648 000 Ft között mozog.
Örök tanulságnak mutatkozik, hogy nem javasolt csak ár alapján választani, mert a legjobban teljesítő modellek között is találunk 260 000 Ft-os és 350 000 Ft-os átlagáron elérhető készüléket. Ugyanez elmondható a lista végéről is, ahol szintén találunk többszázezer forintos terméket. Akármennyit is szánunk tehát szárítógépre, mindenképpen érdemes utánajárnunk, hogy az egyes termékeknek melyek az erősségei és melyek a gyengeségei. Ebben segítenek a terméktesztek.
A Tudatos Vásárlók Terméktesztjei pártatlanok, tudományosak, alaposak és sok pénzbe kerül az elkészítésük.
Ingyenes tesztoldalakat könnyű találni az interneten. Sokszor azonban ezeket az oldalakat a termék mögött álló gyártók, forgalmazók támogatják, és nem kell túl alaposnak vagy tudományosnak lenniük ahhoz, hogy magukat tesztnek nevezzék. Ezért az értékeléseik inkább bújtatott reklámnak tekinthetők.
Egy nemzetközi fogyasztóvédő hálózat tagjaként a mi tesztjeinket európai és amerikai laboratóriumokban szakértők készítik. Ez a hálózat teszi lehetővé, hogy ebben a tesztben 15,2 millió Ft összértékű, anonim módon vásárolt szárítógépet vizsgáltunk.
A mi tesztjeink mindig függetlenek a gyártóktól és a forgalmazóktól, a saját pénzünkön tesztelünk – ezért kérjük a hozzájárulásodat.
Már csak pár kattintás, és kiderül, melyik a számodra legjobb szárítógép!
Ebben a cikkben összefoglaljuk neked a teszt eredményeit, a legfontosabb szempontok szerint melyik szárítógépek teljesítettek jól vagy rosszul.
A leggyengébben teljesítő termék eredménye
A legjobban teljesítő termék eredménye
Teszteredmények átlaga
Az összehasonlításhoz jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
Ezeket a szempontokat vizsgáltuk a laborban. A tesztkritériumok melletti százalékos érték a kritérium súlyát jelenti az összpontszám kialakításában.
A tesztelés az IEC 61121:2012 / EN 61121:2013 nemzetközi szabvány alapján történt. A tesztelés 20 ± 2°C hőmérsékletű és 65 ± 5% páratartalmú helyiségben zajlott. Mindegyik terméket pontosan ugyanazzal az automatizált módszerrel vizsgálták a laboratóriumban, hogy az eredmények könnyen összehasonlíthatók legyenek.
A laboratóriumi szakértők a szárítógépeket a mindennapi használat során előforduló textíliákkal és olyan programokkal tesztelték, amit egy átlagos háztartásban is használnánk. Mindegyik szárítógépet kétféle (pamut és „easy care”) programmal, programonként háromszor tesztelték. A pamut programot lepedővel, ingekkel, türölközővel, párnahuzattal és farmernadrággal futtatták le, külön-külön, a maximális kapacitás 70%-ig töltve a dobot. A szintetikus programot ingekkel, pamut pólókkal és poliészter pólókkal tesztelték, a maximális szárító kapacitás 100%-át kihasználva. A pamut ruhák nedvességtartalma 50%, a szintetikus textíliáké pedig 45% volt a programok elindításakor. Pontozták a ruhák nedvességét, a szárítás egyenletességét.
A kondenzációs hatékonyság azt mutatja meg, hogy a ruhák nedvességtartalmának mekkora része kerül vízként a kondenzációs tartályba a program végére. Ennek mérése úgy történt, hogy a készülék tömegét megmérték a nedves ruhával együtt a ciklus megkezdése előtt, majd a ciklus végén is. A mért értékek közötti különbség a levegőbe kerülő nedvesség mennyiségére utal. Minél nagyobb a tömegkülönbség, annál rosszabb a kondenzációs hatásfok.
Azt is értékelték, hogy mennyire felhasználóbarát a készülékek kialakítása. Pontozták a kézikönyv használhatóságát aszerint, hogy megtalálhatók-e bennük bizonyos alapinformációk, és ezeket mennyire felhasználóbarát formában tálalják (pl. betűméret, tartalomjegyzék, érthetőség, tagolás, ábrák, logikus felépítés, részletesség, táblázatok, hibaelhárítási, tisztítási és karbantartási utasítás).
Pontozták, hogy mennyire könnyű bepakolni, kiszedni a ruhákat, egyértelmű-e a kezelőpanel kialakítása (kijelző, gombok, szimbólumok, jelölések), és milyen könnyű tisztítani a gépek különböző részeit (kondenzvíz-lefolyó csövet, kondenzvíztartályt, szűrőket). A kondenzvíztartályt is értékelték az alapján, hogy mennyire könnyen üríthető, kijelzi-e ha megtelt, milyen gyakran kell kiüríteni, beindítható-e a szárítógép, ha a tartályt rosszul helyeztük vissza.
A különböző kapacitású modellek értékeléséhez kiszámítottuk az egy kilogramm ruhára jutó energiafogyasztást. A pamutprogramot 70%-os, a szintetikus programot 30%-os súlyozással számítottuk be az értékelésbe.
Az időt minden vizsgált program esetében külön-külön mérték meg. Mivel különböző dobtérfogatú gépeket tesztelünk, a ciklusidő-értékelés mindig az egy kilogramm ruha megszárításához szükséges időn alapul. A táblázatban feltüntetett idő megfelel annak az időnek, amely egy teljes adag ruha szárításához szükséges az adott programban.
Három szakértő 1-től 5-ig terjedő skálán értékelte, hogy mennyire könnyű kivasalni a gyűrött, poliészter-keverék ingeket szárítás után, azzal összehasonlítva, mintha szabad levegőn száradtak volna.
A pamut szárítás program során mért legmagasabb zajszintet értékelte három szakértő.
Labortesztjeink során számtalan mérést és vizsgálatot elvégzünk. A vizsgált kritériumok pontszámokat kapnak, 0-tól 5-ig tartó skála alapján értékelünk. Minden esetben igaz, hogy 0 a legrosszabb és 5 a legjobb érték.
A vizsgálati paramétereket rendszerezzük, a legfontosabb jellemzőket pedig súlyozzuk, így képzünk egy százalékos értéket, ami végül a termék tesztben elért eredményét mutatja a maximálisan elérhető 100%-hoz képest.
Bizonyos kiemelt kritériumoknál egyéb korlátozásokat is alkalmazunk, amennyiben az elvártnál (küszöb) rosszabb eredményt ér el a vizsgált szempont, az összeredmény sem mehet meghatározott érték fölé. Ebben az esetben a végső százalékos érték nem felel meg a kritériumok súlyozott átlagának. Az értékelést segíti az alábbi táblázat:
Egyre több háztartásban találkozunk szárítógéppel, így lassan már magától értetődő, hogy a mosógép mellé beszerezzünk egyet. Mivel ez is egy újabb kütyü, amelynek az előállítása és a használata nem kevés energiát és nyersanyagot igényel, nulladik lépésként gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e szárítógépre.
Nem éri meg szárítógépet venni, ha
Érdemes átgondolnod a beruházást, ha
A szárítógépeknek alapvetően két fő típusát különböztetjük meg: a kondenzációs és a hőszivattyús szárítógépet.
Kondenzációs szárítógép
Előnyei:
Hátrányai:
Hőszivattyús szárítógép
Előnyei:
Hátrányai:
Kondenzációs és hőszivattyús szárítógép
A legtöbb, jelenlegi kínálatban kapható szárítógép egyben kondenzációs és hőszivattyús is. A kondenzáció során a vízgőz kicsapódik egy hidegebb felületre, így víz keletkezik, amit kivezetnek.
Ezzel ellentétben, az olyan gépek, amelyek kondenzációsak és hőszivattyúsak is a vízgőz kondenzálódásánál felszabaduló energiát felhasználják szárításra. A keletkezett energia (hőnyereség) itt nem vész kárba, ezzel magyarázható az alacsonyabb fogyasztásuk is.
Összességében elmondható, hogy nem minden kondenzációs szárítógép hőszivattyús, de minden hőszivattyús gép kondenzációs.
Ha kis lakásban élsz, nagyon jó megoldásnak tűnik a mosó-szárítógép beszerzése, amely először kimossa, majd utána megszárítja ruháidat, így nem kell két berendezést kerülgetned.
Előnye, hogy helytakarékos, hátránya, hogy:
Ha elöltöltős mosógéped van, a tetejére is helyezheted a szárítógépedet, ezzel helyet spórolsz. Lehet kapni összeépítő keretet, amelyet a mosógépre kell rögzíteni, hogy aztán a szárítógépet stabilan a tetejére szerelhesd.
Fontos szempont, hogy ha már van mosógéped, a töltetsúlyának megfelelően válassz szárítógépet, így nem kell félretenni a nedves ruhák egy részét, hanem azonnal indulhat az egész adag szárítása.
Sokan azért vesznek szárítógépet, mert elegük van a penészedő falakból. A penészesedés alapvető oka minden esetben a levegő magas páratartalma például egy szivárgó vízvezeték vagy a száradó ruhák miatt. Gyakori ok a gyengén, hiányosan szigetelt fal is, amely télen annyira lehűl, hogy a belső térből kicsapódik a pára a falon.
Ahhoz, hogy ne jelenjen meg újra a penész az adott helyen, törekedni kell arra, hogy a falak minél melegebbek és szárazabbak legyenek, és ne legyen túl magas a szoba levegőjének páratartalma. Ezt jó külső szigeteléssel és megfelelő szellőztetéssel érhetjük el. Az optimális páratartalom a lakásban felnőttek számára 40-60%, kisgyerekek szobájában 60-70% is lehet.
A hőhíd megszüntetése, a szigetelés javítása sokszor akár több évig is elhúzódó beruházás, addig is érdemes kezelni a penészes felületet, mert az nem csak csúnya, de egészségre káros is. Viszont nem mindegy, hogy mivel.
A bolti szerekben található, kevéssé környezetbarát hipoklorit, közismert nevén hipó sokáig ott maradhat a szoba levegőjében, és a szervezetünkre káros hatású lehet. Fogyasztóvédők vizsgálatai rámutattak arra, hogy a hagyományos szerek a hipoklorit-tartalmú bolti szerekhez hasonlóan hatékonyak a penészgombák ellen, viszont kevesebb egészségügyi kockázatot rejtenek. Az olcsóbb, alternatív módszerekről itt olvashatsz.
